...amit, rájöttem, hogy nem szeretek. Nem az a gond, hogy a gyerekekkel kell lenni, hanem hogy másra nincs időm. A vasalnivaló egész hétvégén gyűlt, de nem tudtam még csak hozzálátni se egész hétfőn és kedden. Na nem mintha a kicsik annyira igényelték volna a jelenlétemet... Elég nagy választék áll a rendelkezésükre mindenféle értelmesebbnél értelmesebb játékokból az iPodjukon, a wiin, az x-boxon, a laptopon, és ha megunták, akkor is ott van még a smart tv a videótárral meg a netes kapcsolattal... Értelmes dolgot nem nagyon tudnak csinálni, hétfőn egész nap a Sims2-re voltak ráállva, ahelyett, hogy a saját életüket élnék. Pedig próbálkoztam én mindennel.
Kérdezgettem, hogy nem akarnak-e játszani valamit közösen, vagy kézműveskedni (kb az egész vasárnapomat azzal töltöttem, hogy kiméregettem meg kivagdostam a formákat három darab halloweeni papír sütőtök elkészítéséhez, hogy nekik már csak össze kelljen ragasztgatni), hívtam őket, próbáltam, hogy én leülök és elkezdem csinálni, hátha kedvet kapnak, de minden hiába. Még a felöltözésből is akkora hisztit csináltak, hogy lemondtam arról, hogy együtt elvigyük Hust sétálni, így szegény egész héten csak a kertbe mehetett ki. Annyit sikerült elérnem hétfőn, Greta külön kérésére, hogy az összes leckéjüket megcsinálták (illetve csak Lara, merthogy Tarik a suliban felejtette, és az ugye zárva van ilyenkor, szóval vele lesz még egy szép köröm holnap, de neki is találtam feladatot, amit csinálhat), de persze ezt is nyávogás meg sírás meg hiszti meg ordítozás mellett. Este elmentünk együtt Hawkinge-ba a dokihoz, mert Tariknak a talpával volt valami, meg Gretának is volt időpontja. Kiderült, hogy már egy éve próbálkoznak újabb babával, de nem jön össze, ezért most valami vérvizsgálatot csinálnak náluk, hogy minden rendben van-e. Lara és Tarik persze teljesen be voltak zsongva, hazafele végig azon vitatkoztak, hogy fiú vagy lány testvért akarnak-e.
Úgy volt, hogy kedden Keremnek megint el kell utaznia, de elhalasztotta, hogy a családjával lehessen. Ez annyiban változtatott a programon, hogy meghosszabbították a rokonoknál tartózkodást, csak pénteken jöttek haza. Így a csütörtököm is szabad volt, de ez azt jelenti, hogy jövőhét szombaton is meló van, hogy ledolgozzam a plusz szabadnapom. Ami persze nem igazán volt szabad, ugyanis végre volt időm az összes elmaradt házimunkát megcsinálni, kezdve az iszonyatos mennyiségű vasalni valóval, a heti mosatlan edényeken keresztül az egész ház kitakarításáig... Szóval az két szabadnap igazából egy volt, a másikon reggeltől estig meg se álltam, de csütörtök estére az egész házban rend és tisztaság volt, minden csillogott villogott, és minden a helyén volt. Ennek örömére péntek reggel három nagy pisitócsát találtam a nappaliban, Hus jóvoltából... Soha nem csinált ilyet, mikor a család hazajött, Greta nagyon aggódva mondta, hogy biztos valami baja van a kutyának. Kerem nem mondott semmit, de a reménykedő arckifejezéséből tudtam, mire gondol... Utálja Hust, nem tudom, mondtam-e, de három heti plusz fizetést ajánlott, ha diszkréten kinyírom... :D
Pénteken egész este meg fél éjjel egyedül voltam a gyerekekkel, de nem bántam, örültem, hogy Greta meg Kerem kettesben kimozdulnak, bementek Folkestoneba moziba, meg csavarogni. Nem is jöttek haza, csak éjfél tájban. Onnan tudom, hogy movie night volt, vagyis a kicsik este 11-ig tévézhettek. Tarik persze elaludt a kanapén, és csak félig tudtam magához téríteni, szóval félig cipeltem, félig vonszoltam fel a lépcsőn 11-kor, hogy a saját ágyában aludjon. Szerencsére annyira magához tért, hogy a létrán már fel tudott mászni az emeletes ágyára, de amin letette a fejét, már rögtön horkolt... :)
Szombatra az volt a terv, hogy Kerem eldob minket Tarik karate edzésére, aztán beviszem a gyerkőcöket Folkestoneba, Larának fodrászhoz kellett volna mennie, meg mozit terveztünk délutánra, aztán busszal haza, de ebből semmi nem lett, mert Tarik nem akart karatéra menni, így az egész napot itthon töltöttük. Persze megint tévé meg wii egész nap, pedig próbálkoztam, kétféle halloweeni édességet is meg kellett volna csinálnunk együtt, de nem érdekelte őket a dolog, úgyhogy megcsináltam én. :( Ebédre rántott csirkét kaptak kukoricás rizzsel, legalább addig nem a tévé előtt döglöttek. Délután 5 órakor viszont azt mondtam, hogy ennyi volt mára a tévéből, most legalább két órán keresztül nem kapcsolhatnak be semmilyen elektronikus kütyüt. Elővettem nekik feladatokat, hogy tanuljanak is valamit azért a szünetben, meghát Greta is mondta, hogy kéne velük csináltatni. Aztán kihasználtam, hogy az asztalnál ülnek, és elővettem nekik a foszforeszkálós vasalható gyöngyöket, na azzal végre elvoltak, észre se vették, hogy eltelt a két óra, és már nincs tévé-tilalom. Utána vacsi, aztán hazajöttek a szülők, úgyhogy az én melóm erre a hétre véget is ért. Le is feküdtem este 9 órakor, hogy ma hajnali 11-kor arra keljek, hogy jégvihar döngeti az ablakom. Jó dolog a tetőtérben lakni.... :)
Kérdezgettem, hogy nem akarnak-e játszani valamit közösen, vagy kézműveskedni (kb az egész vasárnapomat azzal töltöttem, hogy kiméregettem meg kivagdostam a formákat három darab halloweeni papír sütőtök elkészítéséhez, hogy nekik már csak össze kelljen ragasztgatni), hívtam őket, próbáltam, hogy én leülök és elkezdem csinálni, hátha kedvet kapnak, de minden hiába. Még a felöltözésből is akkora hisztit csináltak, hogy lemondtam arról, hogy együtt elvigyük Hust sétálni, így szegény egész héten csak a kertbe mehetett ki. Annyit sikerült elérnem hétfőn, Greta külön kérésére, hogy az összes leckéjüket megcsinálták (illetve csak Lara, merthogy Tarik a suliban felejtette, és az ugye zárva van ilyenkor, szóval vele lesz még egy szép köröm holnap, de neki is találtam feladatot, amit csinálhat), de persze ezt is nyávogás meg sírás meg hiszti meg ordítozás mellett. Este elmentünk együtt Hawkinge-ba a dokihoz, mert Tariknak a talpával volt valami, meg Gretának is volt időpontja. Kiderült, hogy már egy éve próbálkoznak újabb babával, de nem jön össze, ezért most valami vérvizsgálatot csinálnak náluk, hogy minden rendben van-e. Lara és Tarik persze teljesen be voltak zsongva, hazafele végig azon vitatkoztak, hogy fiú vagy lány testvért akarnak-e.
Úgy volt, hogy kedden Keremnek megint el kell utaznia, de elhalasztotta, hogy a családjával lehessen. Ez annyiban változtatott a programon, hogy meghosszabbították a rokonoknál tartózkodást, csak pénteken jöttek haza. Így a csütörtököm is szabad volt, de ez azt jelenti, hogy jövőhét szombaton is meló van, hogy ledolgozzam a plusz szabadnapom. Ami persze nem igazán volt szabad, ugyanis végre volt időm az összes elmaradt házimunkát megcsinálni, kezdve az iszonyatos mennyiségű vasalni valóval, a heti mosatlan edényeken keresztül az egész ház kitakarításáig... Szóval az két szabadnap igazából egy volt, a másikon reggeltől estig meg se álltam, de csütörtök estére az egész házban rend és tisztaság volt, minden csillogott villogott, és minden a helyén volt. Ennek örömére péntek reggel három nagy pisitócsát találtam a nappaliban, Hus jóvoltából... Soha nem csinált ilyet, mikor a család hazajött, Greta nagyon aggódva mondta, hogy biztos valami baja van a kutyának. Kerem nem mondott semmit, de a reménykedő arckifejezéséből tudtam, mire gondol... Utálja Hust, nem tudom, mondtam-e, de három heti plusz fizetést ajánlott, ha diszkréten kinyírom... :D
Pénteken egész este meg fél éjjel egyedül voltam a gyerekekkel, de nem bántam, örültem, hogy Greta meg Kerem kettesben kimozdulnak, bementek Folkestoneba moziba, meg csavarogni. Nem is jöttek haza, csak éjfél tájban. Onnan tudom, hogy movie night volt, vagyis a kicsik este 11-ig tévézhettek. Tarik persze elaludt a kanapén, és csak félig tudtam magához téríteni, szóval félig cipeltem, félig vonszoltam fel a lépcsőn 11-kor, hogy a saját ágyában aludjon. Szerencsére annyira magához tért, hogy a létrán már fel tudott mászni az emeletes ágyára, de amin letette a fejét, már rögtön horkolt... :)
Szombatra az volt a terv, hogy Kerem eldob minket Tarik karate edzésére, aztán beviszem a gyerkőcöket Folkestoneba, Larának fodrászhoz kellett volna mennie, meg mozit terveztünk délutánra, aztán busszal haza, de ebből semmi nem lett, mert Tarik nem akart karatéra menni, így az egész napot itthon töltöttük. Persze megint tévé meg wii egész nap, pedig próbálkoztam, kétféle halloweeni édességet is meg kellett volna csinálnunk együtt, de nem érdekelte őket a dolog, úgyhogy megcsináltam én. :( Ebédre rántott csirkét kaptak kukoricás rizzsel, legalább addig nem a tévé előtt döglöttek. Délután 5 órakor viszont azt mondtam, hogy ennyi volt mára a tévéből, most legalább két órán keresztül nem kapcsolhatnak be semmilyen elektronikus kütyüt. Elővettem nekik feladatokat, hogy tanuljanak is valamit azért a szünetben, meghát Greta is mondta, hogy kéne velük csináltatni. Aztán kihasználtam, hogy az asztalnál ülnek, és elővettem nekik a foszforeszkálós vasalható gyöngyöket, na azzal végre elvoltak, észre se vették, hogy eltelt a két óra, és már nincs tévé-tilalom. Utána vacsi, aztán hazajöttek a szülők, úgyhogy az én melóm erre a hétre véget is ért. Le is feküdtem este 9 órakor, hogy ma hajnali 11-kor arra keljek, hogy jégvihar döngeti az ablakom. Jó dolog a tetőtérben lakni.... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése