Tudom, régen nem írtam már... De nem nagyon volt kedvem, meg hát nem is igazán történt semmi említésre méltó, talán mostanra gyűlt össze annyi, hogy érdemes egy újabb bejegyzést alkotnom. Viszont kárpótlásként most kaptok egy pár képet is.
Mostanában azzal szórakoztatom magam, hogy mindenfélét kitalálok, hogyan lehetne időt nyerni magamnak napközben. Az egyik bevált módszer, hogy az első adag mosást berakom még mielőtt elviszem a gyerekeket a suliba, és kb mire hazajövök már rakhatom is át a szárítóba. Egy óra nyereség. Aztán ezt továbbfejlesztettem, mostmár előző este berakom mosni az első adagot és reggel már a szárítást indíthatom, meg a második mosást. Ez így még másfél óra, a héten egyik nap tudtam 2 és fél órát aludni napközben, mégis kész voltam időre mindennel. Ez jó szórakozás, picit leköti az agyamat is, hogy mit mivel lehet egy időben csinálni, meg sikerélményem van. Egyébként halálra unnám magam a robotolásban.
Kerem hetek óta nem utazott el hosszabb időre, de nem bánom, akkor se, ha így lényegesen több meló van, mert legalább van kihez szólni néha.
Az au-pair sráccal eddig kb 5 mondatot sikerült beszélnem, megtudtam, hogy spanyol, hétvégente ő sem dolgozik, ő sem ismer senkit, és ő is unatkozik a szabadnapokon. Meg is beszéltük, hogy jó lenne együtt csinálni valamit, múlt szombatra azt terveztük, hogy beülünk itt a faluban a pubba beszélgetni, de nem jött össze, ugyanis az email cím, amit megadott, nem működött, így nem tudtuk lefixálni az időpontot, azt meg még nem tudom, hogy melyik házban lakik, úgyhogy el se tudtam menni érte. Elég gyenge az angolja egyébként, de nekem, aki indiaiakon edződött, nem okoz gondot, hogy megértsem. Ő viszont nagyon lelkes, hogy majd a velem való beszélgetés mennyire fejleszteni fogja őt... :)
Lara mostanában nagyon rákapott a vasalható gyöngyökből való alkotásra. Egyik nap csináltam egy karácsonyfát:
.JPG)
Szerintem Larában ekkor tudatosult, hogy nem muszáj a formákat követni, és a négyzeten csak négyzet alakú dolgokat csinálni. Ez a felismerés és az én karácsonyfám ösztönözte arra, hogy megalkossa ezt a zseniálisan jó Mikulást, mindössze egy icipici segítséggel (annyi mondtam neki, hogy ha a lábfejek nem egy irányba állnak, akkor a lábak elférnek egymás mellett középen):
Ezek után sorra gyártotta a cukorkákat, házikót, rénszarvast, hópelyheket, legtöbbjük már felaggatva, karácsonyi dekorációként található meg a nappaliban, néhány pedig felkerült Lara ablakára a többi alkotás mellé, elfoglalva szinte az utolsó szabad négyzetcentimétert is az üvegen:
A karácsonyfa egyébként már feldíszítve áll a nappaliban (persze műfenyő), az ablakokon a műhóval kifújt minták, a kicsik bőszen eszik a Kinder adventi naptárból naponta a csokikat, nekem valahogy mégse volt karácsonyi hangulatom eddig. Ma reggel viszont, ahogy vittem őket suliba, elkezdett esni a hó... Nem sok, de azért megmaradt a háztetőkön meg a füvön, és ez végre meghozta az én kedvemet is a karácsonyi előkészületekhez. Ennek örömére rögtön kreáltam is egy kis hagulatkeltő dekorációt az ablakomra, és elcsentem egy letört műfenyő ágat, úgyhogy most már az én szobámnak is legalább egy kis szeglete jelzi a közeledő ünnepet:
Most, ahogy írom a bejegyzést, érkezett mail az au-pair sráctól, most már tudom a nevét is: Francisco Javier Montano Fernández. Annyira spanyol..... :)
Mostanában azzal szórakoztatom magam, hogy mindenfélét kitalálok, hogyan lehetne időt nyerni magamnak napközben. Az egyik bevált módszer, hogy az első adag mosást berakom még mielőtt elviszem a gyerekeket a suliba, és kb mire hazajövök már rakhatom is át a szárítóba. Egy óra nyereség. Aztán ezt továbbfejlesztettem, mostmár előző este berakom mosni az első adagot és reggel már a szárítást indíthatom, meg a második mosást. Ez így még másfél óra, a héten egyik nap tudtam 2 és fél órát aludni napközben, mégis kész voltam időre mindennel. Ez jó szórakozás, picit leköti az agyamat is, hogy mit mivel lehet egy időben csinálni, meg sikerélményem van. Egyébként halálra unnám magam a robotolásban.
Kerem hetek óta nem utazott el hosszabb időre, de nem bánom, akkor se, ha így lényegesen több meló van, mert legalább van kihez szólni néha.
Az au-pair sráccal eddig kb 5 mondatot sikerült beszélnem, megtudtam, hogy spanyol, hétvégente ő sem dolgozik, ő sem ismer senkit, és ő is unatkozik a szabadnapokon. Meg is beszéltük, hogy jó lenne együtt csinálni valamit, múlt szombatra azt terveztük, hogy beülünk itt a faluban a pubba beszélgetni, de nem jött össze, ugyanis az email cím, amit megadott, nem működött, így nem tudtuk lefixálni az időpontot, azt meg még nem tudom, hogy melyik házban lakik, úgyhogy el se tudtam menni érte. Elég gyenge az angolja egyébként, de nekem, aki indiaiakon edződött, nem okoz gondot, hogy megértsem. Ő viszont nagyon lelkes, hogy majd a velem való beszélgetés mennyire fejleszteni fogja őt... :)
Lara mostanában nagyon rákapott a vasalható gyöngyökből való alkotásra. Egyik nap csináltam egy karácsonyfát:
.JPG)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése